Minden szem a baloldali Mélenchon szavazóira szegeződik Franciaországban. Meglepően hangozhat, hiszen a franciák ma a centrista - ám egyre inkább jobbra tolódó - Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen közül választhatnak. Ám Franciaország elnökválasztása kétfordulós lebonyolítású, így nagy harc folyik az első fordulóban kiesett jelöltek, legfőképp a harmadik helyezett, Jean-Luc Mélenchon támogatóiért.
Ma tartják az államfőválasztás második fordulóját Franciaországban, amelynek hatásait egész Európa érezni fogja. A két szembenálló jelölt, Emmanuel Macron és Marine Le Pen ugyanis számos terület vonatkozásában más elveket vallanak, ez pedig igaz a francia külpolitika jövőjére is. Franciaország jelenleg az Európai Unió második legerősebb gazdasága, emellett atomhatalom és állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, így a világpolitikára gyakorolt befolyása sem lebecsülendő. Éppen ezért van igen nagy tétje a mai választásnak, ugyanis Macron győzelme esetén vélhetően folytatódnak az erős európai integrációt szorgalmazó narratíva, míg Le Pen megválasztása esetén régi nagy tabuk dőlhetnek meg a francia uniós politikában. A választási eredmények azonban érinthetik a NATO-val, illetve Oroszországgal fenntartott viszonyt is.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során közel 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Izgalmas választás elé néz vasárnap Franciaország, ahol ismét Emmanuel Macron és Marine Le Pen száll versenybe az elnöki címért. Bár a legtöbb felmérés szerint továbbra is a hivatalban lévő államfőnek van a legnagyobb esélye a győzelemre, a két jelölt közti küzdelem kiélezettebb lehet, mint valaha. Ennek oka, hogy az elmúlt években sok szavazó kiábrándult Macronból, Le Pen pedig képes volt a korábban igencsak megosztó identitáspolitikai kérdések helyett a megélhetési problémákra kihegyezni kampányát. A választás kimenetele szempontjából kulcskérdés lesz az is, hogy miként fognak szavazni azok az állampolgárok, akik által támogatott jelöltek nem jutottak be a második fordulóba. Az azonban egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, így a mostani elnökválasztás jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Olaf Scholz német kancellár, Pedro Sánchez spanyol és António Costa portugál miniszterelnök „a demokrata jelölt” melletti voksra buzdította a franciákat abban a közös véleménycikkben, amely a Le Monde című, balközép irányultságú francia napilapban jelent meg csütörtökön.
Ki nyeri a vasárnapi francia elnökválasztást, hogy került minden eddiginél közelebb Marine Le Pen az elnökséghez, és milyen folyamatok alakították Franciaországot Emmanuel Macron elnök öt éve alatt. Ezekről, és a vasárnapi franciaországi elnökválasztással kapcsolatos más aktuális kérdésekről is beszélünk ma, azaz csütörtökön 14:00-kor a Portfolio Facebookján Somai Miklóssal, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával és Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Emmanuel Macron jelenlegi elnököt találta meggyőzőbbnek a tévénézők 59 százaléka a francia elnökjelöltek szerda esti vitájában a jobboldali szuverenista Marine Le Pennel szemben, akire a megkérdezettek 39 százaléka szavazott - derül ki az Elabe közvélemény-kutatóintézet gyors felmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió és L'Express című hetilap honlapja ismertetett. A megkérdezettek két százaléka nem nyilvánított véleményt.
Marine Le Pen, a francia elnökválasztás jobboldali szuverenista jelöltje visszautasította hétfőn az Európai Parlament azon vádjait, miszerint ő és pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek tagjai mintegy 600 ezer eurónyi uniós közpénzt elsikkasztottak brüsszeli képviselőségük idején.
Két friss közvéleménykutatásban is Emmanuel Macron vezet a francia elnökválasztás jövő vasárnapi második fordulója előtt Marine Le Pennel szemben. Vagyis a jelenlegi elnök győzelme tűnik valószínűbbnek, de az előnye nem nevezhető jelentősnek.
Elfoglaltak több francia egyetemet, köztük a párizsi Sorbonne-t olyan diákok, akik tiltakoztak a francia elnökválasztás első fordulójának eredménye ellen, és a szociális és környezetvédelmi problémákra kívánják ráirányítani a figyelmet. A Sorbonne vezetősége péntekre virradó éjjel kiürítette az épületet, és jelezte, hogy "a leghatározottabban elítélni a törvénytelen blokádot". Április 14-ről 15-re virradó éjjel a Sorbonne létesítményét április 13. óta elfoglaló diákok elhagyták a helyszínt - olvasható a közleményben.
Marine Le Pen hatalomra kerülése esetén szorosabb kapcsolatokat szorgalmazna a NATO és Oroszország között - nyilatkozta a francia elnökjelölt egy sajtótájékoztatón
Marine Le Pen, Emmanule Macron francia elnök kihívója az elnökválasztás második fordulójában, azt mondta, szorosabb kapcsolatokat fog javasolni a NATO és Oroszország között, ha véget ér az ukrajnai háború – írja a Sky News.
Nicolas Sarkozy, Franciaország volt konzervatív elnöke kedden támogatásáról biztosította Emmanuel Macront az újraválasztásáért folyó küzdelemben, kiemelve Macron tapasztalatát, mivel a következő elnöknek "súlyos nemzetközi válsággal" kell szembenéznie az ukrajnai helyzet miatt. A szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen a maga részéről azt mondta, hogy mély euroszkepticizmusa ellenére nem tervezi Franciaország kiválását az Európai Unióból - írja a France24.
Marine Le Pen francia elnökjelölt kedden kijelentette, hogy nincs "titkos terv" arra, hogy Franciaország kilépjen az Európai Unióból – írja a Reuters
Emmanuel Macron jelenlegi elnök nyerte a francia elnökválasztás első fordulóját, a második körben Marine Le Pennel fog megküzdeni. Macron a voksok 27,6%-át kapta meg, Le Pen 23,4%-os támogatottságot szerzett. A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon majdnem meglepetést okozott, 21,95%-kal lett harmadik. Továbbra is többségben vannak azok, akik szerint Macron képes lesz biztosítani magának még egy ciklust az Élysée-palotában, ám a küzdelem igen szoros, egy friss felmérés szerint a második fordulóban 51-49%-os eredmény várható.
Franciaországban a 2017-es elnökválasztáshoz hasonlóan ismét Emmanuel Macron hivatalban lévő elnök és a szuverenista jobboldali Marine Le Pen megmérettetésére kell számítani a voksolás második fordulójában. A tényleges eredmények egybevágnak az előzetes várakozásokkal, valamint az exit poll számaival is.
Bár még hivatalos eredmények nincsenek, az egymáshoz nagyon hasonló számokat mutató exit pollok szerint Emmanuel Macron és Marine Le Pen jutott be a francia elnökválasztás második fordulójába. Egy közvélemény-kutatás megmérte, milyen eredmény várható április 24-én.
Még csak az exit pollok jöttek ki a francia elnökválasztásról, de már szinte biztos, hogy a második fordulóban Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg egymással. A többi jelölt lényegében elismerte vereségét és arra kérte támogatóit, hogy szavazzanak Macronra vagy Le Penre.
Ma, rögtön urnazárás után publikálták a francia elnökválasztás első exit polljait. Eddig nagyjából a papírforma látszik megvalósulni: vezet Emmanuel Macron regnáló elnök, illetve Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés jelöltje.
Ma tartják a francia elnökválasztás első fordulóját, amely a korábban várthoz képest sokkal izgalmasabbnak ígérkezik. Bár továbbra is a hivatalban lévő államfő, Emmanuel Macron győzelmére van a legnagyobb esély, az utóbbi hetekben jobboldali kihívója, Marine Le Pen képes volt látványosan növelni támogatottságát. A politikus előretörésének oka elsősorban az, hogy a kampány során erősen fókuszált az országban tapasztalható megélhetési problémákra. Az szinte borítékolható, hogy Macron és Le Pen jutnak a második fordulóba, amelynek kampányát azonban nagyban befolyásolja majd az első forduló eredménye. Az is egyértelmű, hogy a két jelölt markánsan más elképzeléseket vall Franciaország és Európa jövője szempontjából, úgyhogy a mostani elnökválasztás összességben jelentős mértékben fogja meghatározni a kontinens jövőjét.
Ezt mutatják a számok.
Az önkéntes banki THM-plafon véget ért, de a kötelező kamatstop folytatódik.
Még mindig nagyon kiszámíthatatlan az állapota a védelmi miniszter szerint.
Nagyobb összeget is ki tudnának fizetni - mondja a bíró.
Kisebb "koccanások" ugyanis néha előfordulnak.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
Szinte katasztrofálisra sikerült az első elnökjelölti vita az amerikai baloldal számára.
